Igazán különleges, elegáns megjelenésű keleti macskafajta az abesszin. Atletikus testalkata miatt szokás mini pumaként is emlegetni ezt roppant kíváncsi, játékos, örökmozgó cicafajtát, amelynek bundája elképesztően puha.
Az abesszin macska eredete
Elnevezése ellenére az abesszin macska nem a mai Etiópia területéről származik, hanem Délkelet-Ázsia dzsungeljeiből. Ezt az évszázados hitet a modern orvostudomány cáfolta meg: a tabby gén mutációja kizárólag az abesszin macskánál figyelhető meg. Ez a génmutáció viszont nincs Kelet-Afrikában, viszont a Szingapúr és Srí Lanka között élő vadmacskáknál szintén fellelhető ez a mutáció és az ebből eredő különleges szőrszín. A gyűrőzöttséggel rendelkező, csodálatos színű cicákat brit kereskedők vihették Délnyugat-Ázsiába és Afrikába, onnan pedig az 1800 évek második felében a Kelet-Afrikából távozó azokkal a brit csapatokkal kerülhettek Nagy-Britanniába át.
Az abesszin macska jellemzői
A kíváncsi, felfedező és játékos természetű abesszinek a kisebb testű macskafajták közé tartoznak, a kandúrok súlya legfeljebb 5 kilogramm, a nőstények pedig általában könnyebbek 4 kilogrammnál. Nagy, mandulavágású szemei borostyán, zöld vagy világosbarna színűek, a szemüket sötét körvonal keretezi. Hosszú lábai ovális mancsokban végződnek, farka keskeny és hosszú. Az abesszin macskák bundája nagyon puha a csekély aljszőrzet miatt. Ennek ellenére jól kifejlett nyakfodorja van, a vállak területén pedig kicsit rövidebb a szőr. Megfelelő körülmények között az abesszin macska 9-15 évig is társunk lehet.
Az abesszin macska viselkedése
A keleti macskák jellemzően nagyon hangosan nyávognak , az abesszin cicafajtának azonban alig van hangja. Roppant kíváncsi, aktív, játékos fajta, igazi mászóbajnok. gazdája minden lépését figyeli, igényli az ember társaságát, nem szereti az egyedüllétet. Nagy mozgásigénye miatt kizárólag lakásban tartásra kevésbé alkalmas és domináns természete miatt más macskákkal sem jön ki igazán. Cserébe az egyik legintelligensebb macskafajta az abesszin.
Az abesszin macska különleges bundája
Az abesszin macskafajta rövid szőrű és nagyon különleges színű a bundája. Minden szőrszáluk legalább kétszeresen, legfeljebb négyszeresen csíkozott, a szőrvégek mutatják mindig a legsötétebb árnyalatot. Nem az egész testen jellemző a gyűrűzöttség, hanem elsősorban a fejen, a háton, a farkon és a lábak külső oldalán. A has, a mellkas és a lábak belső oldala egységesen alapszínű. A feltűnő színezet a háton még angolnacsíkokkal egészül ki, valamint gyakran a hátsó lábakon a sarokig futó csíkok is megfigyelhetők. A gyűrűzöttség csak a 6. héttől jelenik meg, általában csak a cica kétéves korára fejlődik ki teljesen. Ekkor lesz egységes, a vadnyúléhoz hasonló, feltűnően színezett az abesszin macska bundája.
Az abesszin macska színei
Tenyésztésben csak azok a színek elfogadottak, amelyek az eumelanin nevű pigmenten alapulnak, ez gondoskodik az erős fényelnyelésről és támogatja a sötét pigmentációt. Az abesszin macskát főként kék, őzbarna, sorrel és vadas színekben tenyésztik.
- Kék – A kék abesszin bundája kékesszürke színű, az egyes szőrszálak sötétebb kékesszürke árnyalatú gyűrűzöttséggel rendelkeznek. A kék a vadas szín világosabb változata, amelyet a színintenzitásért felelős gén mutációja idéz elő.
- Őzbarna – A sorrel világosabb változata. Az ilyen bundázatú abesszin macskák krémszínű alapon halvány kakakószínű gyűrűzöttséggel rendelkeznek.
- Sorrel – Fahéj alapszín az abesszin macskáknál csokoládébarna gyűrűzöttséggel. Fahéjnak és vörösnek is nevezik. A sorrel azon gén mutációjának köszönhetően jött létre, amely a fekete szőrzetért felelős.
- Vadas – Az abesszin macska eredeti, barnás színe. Az alapszín sötét sárgabarack vagy narancssárga közötti árnyalat fekete gyűrűzöttséggel.
Az abesszin macska létezik csokoládé vagy világos lilás árnyalatban is, azonban a tenyésztői egyesületek ezeket a változatokat nem fogadják el.
Nagy-Britanniában az 1950-es évek óta tenyésztik az abesszin macska hosszú szőrű változatát, ez a szomáli macska.