Az abesszin macska hét ismertebb színváltozata közül négyet ismernek el világszerte a tenyésztői egyesületek. Ezek közül az egyik a vadas vagy rőt (ruddy), amely a leggyakoribb és legismertebb színváltozata ennek a cicafajtának.
Az abesszin macska eredete
Elnevezése ellenére az abesszin macska nem a mai Etiópia területéről származik, hanem Délkelet-Ázsia dzsungeljeiből. Ezt az évszázados hitet a modern orvostudomány cáfolta meg: a tabby gén mutációja kizárólag az abesszin macskánál figyelhető meg. Ez a génmutáció viszont nincs Kelet-Afrikában, viszont a Szingapúr és Srí Lanka között élő vadmacskáknál szintén fellelhető ez a mutáció és az ebből eredő különleges szőrszín. A gyűrőzöttséggel rendelkező, csodálatos színű cicákat brit kereskedők vihették Délnyugat-Ázsiába és Afrikába, onnan pedig az 1800 évek második felében a Kelet-Afrikából távozó azokkal a brit csapatokkal kerülhettek Nagy-Britanniába át.
A fajta jellemzői
A kíváncsi, felfedező és játékos természetű abesszinek a kisebb testű macskafajták közé tartozik, a kandúrok súlya legfeljebb 5 kilogramm, a nőstények pedig általában könnyebbek 4 kilogrammnál. Nagy, mandulavágású szemei borostyán, zöld vagy világosbarna színűek, a szemüket sötét körvonal keretezi. A tipikus keleti típusú abesszinek hosszú lábai ovális mancsokban végződnek, farkuk keskeny és hosszú. Az abesszin macskák bundája nagyon puha a csekély aljszőrzet miatt. Ennek ellenére jól kifejlett nyakfodorjuk van, a vállak területén pedig kicsit rövidebb a szőr. Megfelelő körülmények között az abesszin macska 9-15 évig is társunk lehet.
A vadas vagy rőt az abesszin macska eredeti, barnás, vöröses árnyalatú színe. Az alapszín sötét sárgabarack vagy narancssárga közötti árnyalat fekete gyűrűzöttséggel. Érdekesség, hogy a vadas színű macskák genetikailag feketének számítanak és mindig fekete a „csizmájuk”, vagyis a hátsó lábaik hátulja és a talppárnáik is feketék.
