Az abesszin macska hét ismertebb színváltozata közül négyet ismernek el világszerte a tenyésztői egyesületek. Ezek közül a legfiatalabb és leginkább ritka az őzbarna (fawn). Ismerd meg ezt a színváltozatot!
Az abesszin macska eredete
Elnevezése ellenére az abesszin macska nem a mai Etiópia területéről származik, hanem Délkelet-Ázsia dzsungeljeiből. Ezt az évszázados hitet a modern orvostudomány cáfolta meg: a tabby gén mutációja kizárólag az abesszin macskánál figyelhető meg. Ez a génmutáció viszont nincs Kelet-Afrikában, viszont a Szingapúr és Srí Lanka között élő vadmacskáknál szintén fellelhető ez a mutáció és az ebből eredő különleges szőrszín. A gyűrőzöttséggel rendelkező, csodálatos színű cicákat brit kereskedők vihették Délnyugat-Ázsiába és Afrikába, onnan pedig az 1800 évek második felében a Kelet-Afrikából távozó azokkal a brit csapatokkal kerülhettek Nagy-Britanniába át.
Az abesszin macska jellemzői
A kíváncsi, felfedező és játékos természetű abesszinek a kisebb testű macskafajták közé tartozik, a kandúrok súlya legfeljebb 5 kilogramm, a nőstények pedig általában könnyebbek 4 kilogrammnál. Nagy, mandulavágású szemei borostyán, zöld vagy világosbarna színűek, a szemüket sötét körvonal keretezi. Hosszú lábai ovális mancsokban végződnek, farka keskeny és hosszú. Az abesszin macskák bundája nagyon puha a csekély aljszőrzet miatt. Ennek ellenére jól kifejlett nyakfodorja van, a vállak területén pedig kicsit rövidebb a szőr. Megfelelő körülmények között az abesszin macska 9-15 évig is társunk lehet.
Az őzbarna a sorrel szín világosabb változata. Az ilyen bundázatú abesszin macskák krémszínű alapon halvány kakakószínű gyűrűzöttséggel rendelkeznek, ugyanilyen színűek a talppárnáik és hátsó lábaikon a „csizmák”. Viszonylag ritka cicafajta, az őzbarna színt ugyanis csak 1992-ben ismerték el Nagy-Britanniában.
