A félénk, de kíváncsi macska úgy viselkedhet, mint egy csecsemő
7 perc olvasás
Félénk macska, amelyik fél, mégis kíváncsian közeledik? Japán kutatók 310 cica adatai alapján vizsgálták a félénkség, a félelem és a közeledési hajlam kapcsolatát. Kiderült, hogy a legtöbb macskánál a félénkség távolságtartással jár, de megjelent egy olyan viselkedési típus is, amely a kisgyermekek félénkségére emlékeztet. Megmutatjuk, mit jelent ez a gazdiknak, és hogyan segíthetsz egy félénk cicának.
Ismered azt a félénk macskát, amelyik elbújik, ha vendég érkezik, de pár perc múlva már az ajtófélfa mögül kukucskál, és óvatosan elindul az idegen felé? Japán kutatók szerint ez a látszólag ellentmondásos viselkedés nagyon hasonlít arra, amit a pszichológusok a kisgyermekek félénkségénél írtak le. A Kiotói Egyetem kutatóinak friss tanulmánya – amely a PLOS One tudományos folyóiratban jelent meg – ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a macskák félénksége összetettebb, mint gondolnánk és nem minden félős cica egyforma.
A félénk macska nem feltétlenül csak menekül az ismeretlentől. Egyes cicáknál a félelem mellett erős kíváncsiság és közeledési hajlam is megjelenhet, ami a kisgyermekeknél leírt félénkséghez hasonló viselkedési mintázatot eredményezhet.
Mi a különbség a félelem és a félénkség között?
A hétköznapi nyelvben a kettőt gyakran összemossuk, a fejlődéslélektan azonban megkülönbözteti őket. A félelem elsősorban elkerüléssel jár: aki fél, az távol marad attól, ami megijesztette.
A kisgyermekek félénksége viszont kettős érzés. A gyermek tart az idegentől, ugyanakkor kíváncsi is rá. Ezért fordul elő, hogy egy kisbaba a szülő mögül hosszan figyeli a vendéget, majd zavartan elfordul, aztán újra odanéz. A félénkségben tehát egyszerre van jelen a tartózkodás és a közeledés vágya.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy megfigyelhető-e ugyanez a kettősség a macskáknál is.
Hogyan vizsgálták a macskák félénkségét?
Hattori Madoka, Szaitó Acuko és Jamamoto Sinja a gazdák segítségével gyűjtött adatokat. Egy olyan online kérdőívet használtak, amelyet eredetileg a csecsemők személyiségének felmérésére fejlesztettek ki, majd ezt alakították át macskákra.
A gazdák arról számoltak be, hogyan reagál a cicájuk idegen emberekre, új tárgyakra és játékokra, illetve ismeretlen helyzetekre.
Ezekből a válaszokból a kutatók minden macskánál pontszámot adtak a félénkségre, a félelemre és a közeledési hajlamra, vagyis arra, mennyire hajlandó a cica odamenni az új emberhez, tárgyhoz vagy helyzethez.
A vizsgálat három részből állt, összesen 310 macska adataival. Az első mintában 82 vegyes nemű macska, a másodikban 114 kandúr, a harmadikban pedig 114 kóborként született kandúr szerepelt.
Mit találtak a kutatók a félénk macskákról?
A 310 macskát vizsgáló japán kutatásban a félénkség általában a félelemmel és a távolságtartással járt együtt. Egy feltáró elemzésben azonban megjelent egy olyan csoport is, amely sok félelmet mutatott, mégis gyakran közeledett az új ingerekhez.
A legtöbb macskánál a félénkség a félelemmel jár együtt
Az első eredmény nem okozott meglepetést: minél félősebb volt egy macska, annál félénkebbnek is tűnt. A legtöbb cicánál tehát a félénkség szorosan összefüggött a félelemmel.
A csecsemőknél ismert mintázat nem általános
A kutatók azt feltételezték, hogy a macskák félénksége hasonlóan működik, mint a kisgyermekeké, vagyis a félénkség és a közeledés között jellegzetes, összetett kapcsolat mutatkozik.
Ezt a hipotézist nem sikerült általánosságban igazolni. A macskák többségénél a félénkség inkább távolságtartással járt együtt.
Négy viselkedési típus rajzolódott ki
A kóborként született kandúrok adatainak további elemzésekor a kutatók négy csoportot különítettek el.
Voltak nagyon szociábilis macskák, amelyek alig féltek és szívesen közeledtek az új ingerekhez, valamint olyan szociábilis cicák, amelyek kevéssé féltek, de valamivel visszafogottabban közelítettek.
Egy harmadik csoportba azok a félős macskák kerültek, amelyek sok félelmet mutattak és inkább távol maradtak az ismeretlentől.
A negyedik csoport volt a legérdekesebb: ezek a „csecsemőszerűen” félénk macskák sokat féltek, mégis gyakran közeledtek az új dolgokhoz.
Ez utóbbi viselkedés emlékeztet leginkább a kisgyermekek félénkségére: a cica tart az idegentől vagy az ismeretlen helyzettől, de közben a kíváncsisága is erős.
A kutatók szerint ez a típus a kandúroknál és a kóborként született macskáknál volt gyakoribb.
Fontos azonban, hogy a négy csoport egy feltáró jellegű elemzésből származik, egy jól körülhatárolt mintán. Ez nem jelenti azt, hogy minden macska pontosan valamelyik típusba sorolható lenne, és azt sem mutatja meg, milyen arányban fordulnak elő ezek a viselkedésminták a teljes macskapopulációban.
Miért izgalmas ez a kutatás a macskák viselkedéséről?
A macskákról sokáig az volt az általános kép, hogy önállóak, és kevésbé érdeklődnek az emberek iránt, mint a kutyák. Az elmúlt évek kutatásai azonban egyre inkább arra utalnak, hogy ez a kép túlzottan leegyszerűsítő.
Ez a tanulmány azt is jelzi, hogy a félénk macska sem egyetlen, egységes viselkedési kategória. Van olyan cica, amely valóban el szeretné kerülni az idegen embert vagy helyzetet, míg egy másik ugyan fél, de közben erősen érdeklődik is iránta.
A különbség a mindennapokban is számít. Egy kifejezetten félős macskát nem érdemes arra kényszeríteni, hogy kapcsolatba lépjen a vendégekkel. A kíváncsi, de félénk cicának viszont sokat segíthet, ha biztonságos helyről figyelhet, és saját döntése alapján közelíthet.
Ha arra is kíváncsi vagy, mit mondanak a kutatások a bundaszín és a személyiség kapcsolatáról, olvasd el a Macska színe és személyisége: tényleg összefügg? című cikkünket.
Macskakisokos szakértői megjegyzés: a kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a „félős macska” címke önmagában kevés információt ad. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a cica félelme mellett jelen van-e érdeklődés és közeledési szándék, mert ez meghatározhatja, hogyan érdemes segíteni neki az új helyzetekben.
Mit jelent ez a gyakorlatban a gazdiknak?
Ha a cicád félénk, de kíváncsi, néhány egyszerű módszer segíthet abban, hogy biztonságban érezze magát, miközben saját tempójában ismerkedik az új helyzettel:
- Hagyd, hogy ő kezdeményezzen. Ne vedd fel, és ne vidd oda az idegenhez.
- Biztosíts búvóhelyet és magaslatot. Biztonságos megfigyelőpontról könnyebben dönthet úgy, hogy közelebb merészkedik.
- Kérd meg a vendéget, hogy ne bámulja és ne nyúljon hirtelen felé. Sokszor az a legjobb, ha egyszerűen nyugodtan ül, és megvárja, amíg a cica érdeklődni kezd.
- Használj játékot vagy jutalomfalatot. Ezek segítségével a közeledés pozitív élménnyel társulhat.
- Figyeld a testbeszédét. A hátracsapott fül, a lapuló testtartás vagy az erőteljesen csapkodó farok azt jelezheti, hogy a macskának már túl sok az inger.
Ha a macskád nem csupán óvatos, hanem rendszeresen pánikba esik, olvasd el a Mit tegyél, ha a macskád bepánikol? című útmutatónkat. Azt pedig, hogy a lakásod mennyire nyújt biztonságot egy érzékenyebb cicának, a 20 pontos macskabarát otthon teszttel is ellenőrizheted.
Macskakisokos szakértői megjegyzés: az újonnan örökbefogadott, különösen a korábban kóbor macskáknál a félénkség az első időszakban természetes lehet. Az elbújás önmagában nem jelenti azt, hogy a cica később sem fog kötődni hozzád; a biztonságos búvóhely, a kiszámítható környezet és a kényszer nélküli ismerkedés sokat segíthet. További gyakorlati tanácsokat az Első napok a macskával című cikkünkben találsz.
Mi lehet a kutatás következő lépése?
A jelenlegi kutatás a gazdák beszámolóin alapult, vagyis azon, ahogyan ők látják és értelmezik saját macskájuk viselkedését. A kutatók következő célja ezért a cicák tényleges viselkedésének közvetlen megfigyelése.
Ez nem egyszerű feladat. Egy macska laboratóriumban vagy egy idegen kutató jelenlétében egészen másképp viselkedhet, mint a megszokott otthoni környezetében. Ezért a jövőbeli vizsgálatokban várhatóan továbbra is fontos szerep juthat a gazdiknak és az otthoni megfigyeléseknek.
A kutatók szerint a macskák személyiségének pontosabb megértése hosszabb távon nemcsak a gazdik mindennapjait segítheti, hanem a menhelyi macskák örökbeadásában is hasznos lehet. Ha jobban megérthető, hogyan reagál egy adott cica az ismeretlen emberekre és helyzetekre, könnyebb lehet számára megfelelő otthont találni.
Macskakisokos szakértői összefoglaló
A Kiotói Egyetem kutatói 310 macska adatai alapján vizsgálták, hogyan függ össze a macskák félénksége, félelme és közeledési hajlama. A legtöbb macskánál a félénkség a félelemmel járt együtt, és a csecsemőknél ismert összetett mintázatot általánosságban nem sikerült kimutatni. A kóborként született kandúroknál azonban négy viselkedési típus rajzolódott ki, köztük egy olyan, amelyben a sok félelem gyakori közeledéssel párosult – ez emlékeztet leginkább a kisgyermekek félénkségére. Az eredmények feltáró jellegűek, de jól mutatják, hogy a „félős macska” nem egyetlen kategória. A gazdi számára a legfontosabb tanulság, hogy a félénk cicát nem siettetni kell, hanem biztonságos lehetőséget adni neki a saját tempójú ismerkedésre.
GYIK – A félénk, de kíváncsi macska úgy viselkedhet, mint egy csecsemő
Az idegen ember, az új szagok és hangok sok macskának ijesztők lehetnek. Az elbújás természetes reakció, amellyel a cica biztonságba helyezi magát. Ha később óvatosan előjön és figyelni kezd, valószínűleg kíváncsi is, csak időre van szüksége.
Igen. A japán kutatás egyik feltáró csoportjában éppen ilyen macskák jelentek meg: sok félelmet mutattak, mégis gyakran közeledtek az új dolgokhoz. Ez hasonlít a kisgyermekeknél ismert félénkség egyik formájára
A kutatás alapján ezt nem lehet általánosan kijelenteni. A „csecsemőszerű” félénk mintázat a vizsgált kandúrok és kóborként született kandúrok között gyakoribb volt, de ebből nem következik, hogy minden kandúr félénkebb lenne.
A temperamentum egy része tartós lehet, de a környezet és a tapasztalatok sokat számítanak. A türelmes, kényszer nélküli szoktatás és a pozitív élmények segíthetnek abban, hogy egy félénk macska magabiztosabbá váljon.
Biztosíts számára búvóhelyet vagy magas megfigyelőpontot, és ne kényszerítsd kapcsolatba az idegennel. A vendég maradjon nyugodt, ne bámulja a cicát, és hagyja, hogy a macska maga döntsön a közeledésről.
A kutatók gazdik által kitöltött online kérdőívekből dolgoztak. A kérdőívet egy eredetileg csecsemők személyiségének vizsgálatára használt módszer alapján alakították át macskákra.
Ebben a kutatásban nem. A vizsgálat a gazdik beszámolóira épült, ezért a kutatók következő célja a viselkedés közvetlen megfigyelése.
Forrás: Hattori M, Saito A, Yamamoto S (2026): Exploration of complex shyness and the relationship between fear and approach behaviors in domestic cats (Felis catus). PLOS ONE 21(11): e0360035.
James ajánlja
