A vadmacska külsőleg nagyon hasonlít a házi macskára, hiszen annak őse, azonban egyáltalán nem olyan szelíd. Senki ne számítson arra, hogy meg tudja simogatni. Nem is érdemes utána iramodni, amikor az erdő mélyén sétálgatva, szemlélődve az a szerencse éri az embert, hogy megpillant egy vadmacskát (Felis silvestris).
Hogy néz ki a vadmacska?
Míg a házi macskák sokféle színváltozatban léteznek, a vadmacskák színe mindig inkább szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel. A vadmacska bundájának rajzolata lehet elmosódott vagy jellegzetesen cirmos, markáns, fekete harántcsíkokkal. Feje sokkal szélesebb, füle inkább oldalra nő, de leginkább a vastag, kerekded, bunkós végű farka különbözteti meg a házi macskától. A vadmacska farkának jellegzetessége, hogy rendszerint 5-7, más megfigyelések szerint akár 9 fekete gyűrű is található rajta. A kandúrok bundája általában szürkésebb, a nőstényeké inkább sárgább árnyalatú, de mindkettő szőrzete tömöttebb, mint a házi macskáé. A vadmacska nyakánál sok egyednél látható sárgás-fehéres folt, a homlokán pedig néhány fekete csík rajzolódhat, amelyekből a belsők hátranyúlnak. A lábak belső oldala világosabb árnyalatú, míg a külső részen fekete keresztirányú csíkok láthatóak.
Mekkora a vadmacska?
Az európai vadmacska nagyobb, mint egy átlagos házi macska. A vadmacska 4-6, de akár 7-8 kilogramm súlyú is lehet, ez nemenként évszakonként változik: a táplálékban bővebb időszakban nagyobb a súlyuk. Felnőttkori testméretüket befolyásolja az is, kölyökkorukban mennyi és milyen minőségű táplálékhoz jutottak. A vadmacska nőstények általában kisebbek, a kandúrok pedig testesebbek. A vadmacska testhossza 50-től 80 centiméterig terjed általában, míg a farkának a hossza elérheti a 28-35 centimétert. Ahogy a házi macska, úgy a vadmacska is képes behúzni a karmait.
Milyen állat a vadmacska?
A vadmacska nagyon félénk és óvatos állat, nappal rejtőzködik, éjszaka vadászik. Általában kerüli a lakott településeket és azokat a helyeket, ahol emberrel találkozhat, ezért nehéz megfigyelni, de nem lehetetlen. Kifinomult szaglása, hallása révén már messziről észreveszi az idegen közeledését, és elbújik. Magányosan állat, példányai körülbelül 3 négyzetkilométeres territóriumot „uralnak”. A vadmacskák vizelettel és ürülékkel is jelölik területüket, de hangosan, nyávogva és morogva is kommunikálnak, hogy figyelmeztessék a betolakodókat. Területük nagysága függ a táplálékmennyiségtől. Mivel a vadmacska vadászó életmódot folytat, leginkább alkonyatkor, éjjel és hajnalban aktív.
A vadmacskák párzási időszaka februárban és márciusba van, ezt pacsmagolásnak is nevezik. A pár hetes udvarlási időszak meglehetősen hangos, a kandúr zajos-rekedtes hurrogással hívja fel magára a nőstények figyelmét. A nagyjából két hónapig tartó vemhességi idő után egy nőstény vadmacska 3-4 kölyköt hoz a világra. A kicsik – hasonlóan a házi macska utódaihoz – születésük után majdnem két hétig vakok. Ahogy kinyílik a szemük, villámgyorsan fejlődni kezdenek, akár 6 hetes korukban már követhetik anyjukat a vadászatra. Körülbelül 3 hónapos kortól képesek az önálló vadászatra. A kölykök az anyjuktól tanulják meg a túléléshez szükséges technikákat. A nőstény először élő táplálékot visz a rejtekhelyre, gyakran zsákmányul ejtett madarat, nyulat, sőt, akár rókát is. Emlékszünk a Vuk című klasszikusból Nyaúra, akit Karak utált a veszedelmes karmai miatt? Szóval a róka mint zsákmány egyáltalán nem a képzelet szüleménye. A vadmacska kölykei 3 hónapos korukban már képesek önállóan vadászni, féléves korukban pedig teljesen önállókká válnak.
Legutóbb a szegedi vadasparkban születtek vadmacska-kölykök.
Mit eszik a vadmacska?
A vadmacska kitűnő vadász. Rövid távon gyorsan fut, nagyot ugrik, kiváló szaglása és hallása pedig segíti az eleségszerzésben. Ugyanúgy vadászik, mint az otthoni kedvencek: halkan, szinte észrevétlenül, lapulva közelíti meg a zsákmányt. Hosszan, kitartóan lesi az áldozatát, majd egy váratlan pillanatban, hatalmas ugrással lecsap rá. A vadmacska a testhosszánál ötször nagyobb távolságra is képes ugrani, vagyis messziről is be tudja cserkészni a kiszemelt eleséget. Ha nem sikerül a támadás, nem veszi üldözőbe a prédát, hanem újabbat keres.
A vadmacska étrendje lehet nagyon változatos, de korlátozódhat akár néhány fajra is – nagyban függ attól, milyen területen él. Főleg kisebb rágcsálókat – pockot, egeret, nyulat – eszik, de elkapja a gyíkot, a békát és a vakondot is. Szívesen táplálkozik madarakkal is, a kisebb méretű verébtől a fajdkakasig bármire vadászik. A madarakat főleg alkonyatkor és pirkadatkor tudja könnyen elkapni és nem okoz számára gondot az sem, ha fára kell másznia egy fészek kifosztására. A tavak, patakok környékén élő vadmacskák étrendjéből a halak sem hiányoznak. Kifejlett vadmacska legyengült, anyja által elhagyott őz- vagy szarvasgidát is le tud gyűrni.
Hol él a vadmacska?
A vadmacska az ember által kevésbé háborgatott hegyvidéki, erdős területeken él, de síkságon, ártéri erdőkben, nádasokban is előfordul. Dél-Európában bokros vagy sziklás területeken is figyeltek már meg vadmacskát. Kedveli az öreg fák által kínált, sok búvóhelyben gazdag erdőrészeket, a nagyobb odúkat a nappali alvásokhoz és az alom felneveléséhez.
Magyarországon a vadmacska elterjedését 1987-ben mérték fel először. Az akkori elterjedési terület három fő részre tagolható. A legstabilabb a Bakonytól a Zempléni-hegységig terjed, és ez a terület az Északi-Kárpátokhoz csatlakozik a vadmacska elterjedése szempontjából. A második a Tiszántúl, ami a Keleti-Kárpátokhoz tartozik. Ezen két terület között találhatók a Tisza-menti ártéri erdők populációi. Délen pedig a Vajdasághoz, illetve a Duna árteréhez kapcsolódó mecseki terület helyezkedik el. A felmérések a faj areájának beszűkülését mutatják. A faj eltűnt az észak-nyugat és közép magyarországi részekről. Stabil populációk találhatók jelenleg a Dráva-síkon, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, továbbá az Alföld néhány ártéri erdejében. Magyarországon a vadmacska fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint. A magyar állatkertekben és vadasparkokban szinte kivétel nélkül látható tiszta vérvonalú vadmacska.
A vadmacska alfajai
Korábban a vadmacska több alfaját is leírták, jelenleg azonban kettő számít tudományosan elfogadottnak: a Magyarországon is élő európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) és a kaukázusi vadmacska (Felis silvestris caucasica).Korábban a házi macska őskének számító afrikai vadmacska is Felis silvestris-alfajnak számított, ma már külön fajként ismerik el, akárcsak a házi macskát (Felis catus). A vadmacskára a legnagyobb veszélyt épp a házi macska jelenti: házi kedvenceink elvadult példányai gyakran keverednek tiszta vérű vadmacskákkal, ezt hibridizációnak nevezik. Magyarországon az állatkertek és a vadasparkok kiemelt figyelmet fordítanak a vadmacska tiszta vérvonalának megőrzésére és 2024-ben a Vadonleső programban Az év emlőse a vadmacska lett.
