A birman macskát különös szépsége mellett titokzatos múltja is érdekessé teszi. Burmai szent templommacskának is nevezik ezt a cicafajtát a hozzá kötődő ősi legendák miatt. Ismerd meg a birman fajtát!

A burmai szent templommacska legendája

A fajta kialakulásáról semmi pontosan nem lehet tudni. A legismeretebb legenda szerint réges régen egy burmai kolostorban a szerzetesek fehér macskákkal éltek együtt. Azon a napon, amikor megtámadták a szentélyt és megöltek egy papot, csoda történt. A kék szemű istennő, Cun Kiang Sze átváltoztatta a macskákat is kék szeművé, bundájukat aranybarnává, lábaikat pedig hófehérré varázsolta. A rablók megijedtek, amikor meglátták, hogy a macskákon isteni jegyeket, így a szerzetesek elüldözték őket.

Egy olyan történet is ismert, amely szerint az 1910-es évék végén egy francia iparos Burmából (a mai Mianmarból) szállíttatott Európába egy szent templommacska-párt, de csak a vemhes nőstény élte túl az utat. Az ő utódait pedig sziámikkal és perzsákkal keresztezték, ebből alakulhatott ki a birman macska.

A francia vonal

Más adatok szerint az első birmanok 1923-ban születtek Nizza mellett, egy fehér mancsú sziámi és egy hosszú szőrű macska kereszteződéséből. A burmai legendát csak azután találták ki, hogy egy 1926-os párizsi kiállításon nagy sikert aratott a metsző kék szemű, ismeretlen macska. Az tény, hogy szőrzete a perzsáéhoz hasonlít, színjegyei pedig megegyeznek a sziámi macskáéval.

Az biztos, hogy a fajtát először 1925-ben Franciaországban vették nyilvántartásba, az 1960-as évek óta pedig világszerte elismerik. A második világháborúban sok birman elpusztult, célzott tenyésztéssel is több mint tíz évre volt szükség ahhoz, hogy a fajta állománya elérje a korábbi nagyságot. Az Egyesült Államokban főleg a fóka és a kék színeket részesítették előnyben a tenyésztők, Angliában azonban csokoládé és lila színvariánsokat is kialakítottak.

Birman macska fekszik egy korláton

A birman színei

Ma számos színben találkozhatunk a birmannal.1

  • Fóka: ez a változat fekete alapszínnel rendelkezik.
  • Kék: a fekete alapszín hígítása a kék árnyalat.
  • Csokoládé: ebben az esetben a birman macska barna alapszínben mutatkozik meg.
  • Fahéj: vörös alapszín, ami csak a point testrészeken látható.
  • Őzbarna: alapszíne az őzbarna, ami a fahéj hígítása.
  • Lila: a lila, a barna hígítása, ami csak a hideg testrészeken figyelhető meg.
  • Vörös: ennél a változatnál vörös alapszín jellemző
  • Krémszínű: ez a típus krémszínű pointokkal rendelkezik, ami a vörös hígítása.

A point mintázatú testrészeken cirmos, más néven tabby mintázat is előfordulhat.  Ez alapján például találkozhatunk fóka-tabby-point, kék-tabby-point vagy csokoládé-tabby-point egyedekkel. Továbbá a fajtára vonatkozó standard szerint a vöröses foltok is megengedettek – ezt „tortie-nak” (teknőctarka) mintázatnak hívják.

A fajta jellemzői

A birman macska közepes termetű, erős csontozatú, lábai rövidek, feje kerek, homloka enyhén domború. Orra „középutas”, se nem rövid, mint a perzsáé és nem is hosszú, mint a sziámié. A kandúrok robosztusabb testfelépítésűek, sokkal nehezebbek, mint a nőstények.

A birman macska bundája puha és selymes. A szőrzetük hosszú vagy közpesen hosszú, rendszeres fésülést igényel, de sokkal könnyebb az ápolása, mint a perzsa macska bundájának. A birman pofáján és a lábainál azonban rövid a szőrzet, a zoknija pedig jellegzetesen fehér.

Nyugodt, intelligens és nem hangosan nyávogó macska. Mivel évtizedek óta társállatként tenyésztik, jól alkalmazkodik a családi élethez, kedveli és igényli az ember közelségét. Mozgékony, szeret játszani és ha kiengedik a szabadba, remek vadász is.

  1. Forrás: zooplus.hu ↩︎